A hiányposztokra mindenképpen kell még igazolnunk játékosokat, Tóth Csaba Csocsó már szóban megegyezett a klubbal, így a csatárposzton nem lehet probléma, még akkor sem, ha Joke térde mostanában nem jön rendbe. Somogyi Rudolf távozásával a védelemben egy lyuk keletkezett, méghozzá Luki előtt egy szűrő kellene, ezért lenne nagyon jó, ha Hutnyák Márió itt folytatná, ő a Zete utánpótláscsapatában is megfordult anno. Ha minden jól alakul, akkor ősztől így nézhet ki a jelenállás szerint a kezdőcsapatunk: Mátai?- Polgár B.( Kelemen), Hutnyák?, Lukács, Balogh Z.- László Zs., Polgár Sz., Nyári?(Turi/Csarankó R.), Salamon( Sélley?)- Tóth Cs.(Csarankó L.), Bődör(Kocsis)

Megragadtam az alkalmat, hogy Zalaszentgrót legújabb tehetségével készítsek riportot, méghozzá két edzés között, ugyanis mostanában nagyon sok dolga akad a futballpályák közelében. Tihanyi Franciskáról van szó, aki a Sindy FC-ből a Nagykutasba igazolt, már csak kisebb megbeszélések vannak hátra, és Franciska NB2-es játékos lesz. Lássuk, mi a véleménye az itt töltött időről, az új csapatról, céljairól, álmairól:

Szerk.: Tóth Tímea, Simon Tamás, Tihanyi Franciska. Tudod mi a közös bennük?

T.F.: Mindannyiuk az első két liga valamelyikébe játszik. Ők azonban nagyobb nevek, mint én.

Szerk.: De te még utánpótlás korú vagy, ők meg már felnőttek. 14 évesen az NB2-ben egyikük sem játszott... Mi a végső célod a focival?

T.F.: Elsősorban továbbra is a tanulásra kell összpontosítanom, és csak ezután jöhet a foci. Futballistaként először stabil ember szeretnék lenni új csapatomban, később NB1, majd a válogatott, ami a legnagyobb álmom. Egyébként a példaképem Mia Hamm, aki többszörös női aranylabdás, csak hát amerikai...

Szerk.: Hogy értékeled az eddigi két éves felnőttek között töltött szezonodat?

T.F.: amikor a Sindy FC csapatához kerültem, mindenki hamar befogadott, szerettem oda járni, komolyan vettem a focit  már 13 évesen is, az első évben bajnoki címet szereztem, és úgy érzem, abban a szezonban sokat fejlődtem. Mindez elsősőrban csapattársaimnak köszönhető, akiknek köszönök ezúton is mindent. A második szezonomban azonban nem tudtam fejlődni, a pálya nagyon furcsa volt( 16-ostól 16-osig, de a szélessége alapvonaltól alapovnalig, ez négyzet alak- a szerk.), nem tudtam igazából kamatoztatni tudásomat. Sajnos az edzések száma is ritkult, valamint a játékosok és az edző hozzáállása is romlott, ami az eredményeken is meglátszott: az eddigi ellenfeleinket, akiket simán vertünk az azelőtti szezonban, most vagy csak nehezen, vagy egyáltalán nem sikerült megvernünk. Ebben a szezonban nekem sem ment jól a játék, de ez véleményem szerint csakis annak köszönhető, hogy nem voltak normális edzések.

Szerk.: Ez volt a főindok, amiért klubot váltottál?

T.F.: Nem. 2005-ben Gelsén a helyi iskolával megyei döntőn vettem részt, ahol gólkirály lettem. A Nagykutasból és a Viktória Fc( első osztályú csapat, 2005-ben bajnok- a szerk.)-ből játékosmegfigyelők érkeztek, és mindkettő szeretett volna megszerezni. A nagy távolság miatt nem igazoltam Szombathelyre, 14 évesen még nem állok készen ekkora próbatételre, ezt a szüleim is így gondolják. A Nagykutas végül július 18-án megkeresett, hallva,hogy nem mentem Szombathelyre, meghívtak próbajátékra. Jól éreztem magamat az edzéseken, sokkal nagyobb volt a hajtás, mint itthon, és a vezetőik elégedettek voltak a teljesítményemmel. Eleinte úgy volt, hogy csak a korosztályos csapatban számítanak rám, ám jelezték, a nagycsapatban van a helyem. Az erőnlétemet fejleszteni kell, és akkor megállhatom a helyemet az NB2-ben is. Nagyon szeretném magamat kipróbálni nagypályán, és ami fontosabb, egy komoly csapatnál. Barátnőm , Tóth Alexandra is hívott a csapathoz, és nagyon szerettem volna vele mindig is egycsapatban játszani.Az NB2-ből már meg van az esélyem a nagyobb csapatba való igazolásra.

Szerk.: Melyik magyar klubcsapat az álmod?

T.F.: a Viktoria FC, vagy természetesen az Újpest, de oda csak a gimnázium elvégzése után igazolok, persze, ha leigazolnának.

Szerk:Nem volt nehéz itt hagynod a Szentgróti csapatot?

T.F.: Nagyon nehéz volt, hiszen barátnőim játszottak itt, kiemelném Hajdu Ágnest, aki mindvégig megbízott bennem, és a legnehezebb helyzetekben kitartott mellettem. Azt egyébként megjegyezném, hogy neki sem a megyei osztályban lenne a helye, simán NB1-es focista lehetne a képességei alapján.

Szerk.: És végül. Sorolj fel hat embert, akik eddig a legtöbbet tették a fejlődésed érdekében. Kezd azzal, aki a "legtöbbet" nyújtotta neked:

T.F.: 1. Tesóm, mert ő tanított focizni, olyan szerettem volna mindig is lenni, mint ő( jobb is lesz, mint én -a szerk.), valamint ő inspirált minden meccsre, űzött hajtott, igaz, sokszor úgy gondoltam, hogy piszkál, és nincs igaza. Végül mégiscsak neki lett igaza, hiszen kitartó munkával minden álmom elérhetővé válik. 2. Apukám, mert mégiscsak neki köszönhetem genetikailag, hogy focista lettem.3. Anyukám, aki lelkiekben támogatott. 4. Hajdu Ágnes, már elmondtam ,hogy miért. 5. Kocsis Norbert, Jubi: mert az edzésein nagyon sokat tanultam, igaz csak kevésen voltam, és ő is példaképem, mint edző.

Szerk: További sok sikert kíván az egész klub, valamint- gondolom- az egész város is.