Szerk.: Mi lehetett a ZVFC célja az őszi szezonra? Mennyire sikerült ezt megvalósítani?

T.O.: A nyári átigazolási szezonban több meghatározó játékos is távozott a csapatból, ugyanakkor csak két játékost tudtunk igazolni. Ebből következik, hogy a játékosállomány gyengült. A célkitűzésünk a bajnokság kezdetén a biztos bennmaradás volt, és változatlanul ennek kell lenni. Mivel nagyon régen kikerültünk a megyei első osztály vérkeringéséből, nem ismertük az ellenfelek játékerejét. A lejátszott 15 mérkőzés igazolta azt az előzetes várakozásunkat, hogy 5-6 meghatározó csapat szerepel,2-3 olyan csapat van, amelyik a kiesés ellen küzd, és a középmezőnyben lévő 6-7 csapat közé szerettünk volna bekerülni.

Szerk.: Mi a véleménye az őszi teljesítményről, és a tabellán elfoglalt pozícióról?

T.O.: A felnőtt csapat őszi teljesítménye nagyjából úgy alakult, ahogy vártam. Az őszi szezon első harmada talán a vártnál valamivel jobban sikerült, közte egy bravúros idegenbeli győzelemmel Tormaföldén, a középső harmadban sajnos súlyos vereségeket szenvedtünk. Ami csalódás számomra, az a hazai , mindössze egy szerzett pont. Ezt különösen azért hangsúlyozom, mert jónéhány olyan mérkőzés volt, ahol legalább döntetlent, de szerencsés esetben győzelmet érdemetlünk volna. Amennyiben ez így történt volna, akkor a tabellán azt a helyet foglalnánk el, amely reményt adna a biztos bennmaradásra. Ezzel együtt is minden elismerésemet megilleti a csapat, mert egy nagyon mély gödörből sikerült az utolsó három meccsre kikászálódni. Ez akkor is igaz, ha ezen a három meccsen egy pontot szereztünk a megszerezhető 9-ből, azonban ezt az egy pontot az egyik vetélytársunktól, a Letenye csapatától raboltuk idegenben. 

Szerk.: Melyik játékosunk teljesítményével volt elégedett?

T.O.: Bár ez inkább szakmai jellegű kérdés, természetesen nekem is van véleményem erről. Mivel csapatjátékról van szó, nyilvánvalóan a gyengébben teljesítő csapatban nehéz kiemelkedő teljesítményt találni. Ebből következően a jobban sikerült találkozókon Polgár Sziszi, Lukács Zsolt, és sérüléséig Kocsis Sanyi teljesítményét emelném ki, az ifjusági csapatból felhozott illetve a korábban beépített fiatalok szerintem nem okoztak csalódást. Kiemelném Mátai Gábor teljesítményét, aki több mérkőzésen bravúros védéseket mutatott be, hozzájárulva a pont illetve a pontok szerzéséhez, illetve a még katasztrófálisabb vereségek elkerüléséhez. Amikor a csapat teljesítményét elemezzük nem lehet megkerülni az edző szerepét sem. Egyetértek Damina Lászlóval abban, hogy fél év alatt nem felejtette el a szakmát, azonban olyan érzésem volt, hogy őt is váratlanul érte a csapat vártnál gyengébb szereplése. Ezt nem minden alkalommal tudta ő sem és csapat sem feldolgozni. Ugyanakkor feltétlen elismerésemet kell kifejeznem, hogy a már említett mély gödörből az ő hathatós segítségével a csapat kikerült.

Szerk.: Lesznek -e új igazolások, mit vár a tavasztól?

T.O.: A csapat házatáján nincs olyan vezető, és nincs olyan játékos, aki ne értene egyet azzal, hogy három-négy játékost kellene a tavaszi szezonra igazolni. Azt is mindenki tudja, hogy vidéki játékosok idehozatala -ne legyünk szemérmesek- pénzbe kerül. A klubnak nem volt, és nem is lesz anyagi lehetősége arra, hogy ilyen áron játékost igazoljon. Ebből következően egy esetben kerülhet sor erősítésre, ha olyan szponzorokat tudunk szerezni, akik megfinanszírozzák ezen átigazolások költségeit. Egyébként az igazolásokkal a magam részéről nagyon óvatosan bánnék a nyári rossz tapasztalatok miatt. A kérdés második felére kétfél választ tudok adni. Ez függ az átigazolás sikerességétől. Amennyiben meg tudjuk erősíteni a csapatot, joggal várható el, hogy felzárkózzunk a középmezőnybe. Amennyiben ezzel ellentétes folyamat zajlik le a télen, akkor a célkitűzés változatlanul az, hogy maradjunk benn az első osztályban. Ehhez azonban mindkét esetben a csapat játékosaitól a lehetőségeikhez képest maximális hozzáállás szükséges, ami elsősorban az edzéslátogatottságot jelenti.

Szerk.: Mi a véleménye az ifi és a serdülő őszi teljesítményéről?

T.O.: A serdülő csapattal kezdeném ,mert a klub őszi szereplése során az üde színfoltot jelentette. Azt szokták mondani, hogy a győzelmet nem kell megmagyarázni. A serdülő csapatról elmondható, hogy pontveszteség nélkül, száz százalékos teljesítménnyel zárták a 2006-os naptári évet, ami véleményem szerint páratlan. Az ifjusági csapatot illetően: egy kisebb megingástól eltekintve nagyon jó teljesítményt nyújtott. A felnőtt csapatnál lévő ismert nehézségek miatt hétről hétre más összeállításban kellett pályára lépniük, az idény vége felé már több serdülő játékos is komoly szerepet kapott, ez nem befolyásolta hátrányosan az eredményessséget.Összességében az őszi szerepléssel rendkívül elégedett vagyok, és bár a helyezés is nagyon fontos, hosszú távon azonban legalább ennyire fontos, hogy az ifjúsági bajnokságban megerősödve minél több játékost lehessen beépíteni a felnőtt csapatba. Ezzel együtt a bajnoki cím reális célkitűzés lehet.